
Mint korábban írtam, az idén nagyon erős a Tom Tomszk játékosállománya, éppen azért jelenleg annak is örülök, hogy tagja vagyok a keretnek, és érzem, számítanak rám. A csapat is jobban szerepel, azok az ellenfelek, amelyek tavaly simán győztek le minket, most alaposan megszenvednek ellenünk. Az igazi persze az lenne, ha aratnánk egy meglepetésgyőzelmet is.
A hétvégén a Zenit érkezik hozzánk, reményeim szerint Huszti Szabolccsal együtt. Szeretem az ilyen meccseket, éppen ezért nagyon sajnálom, hogy még sohasem jött létre találkozó a pályán más, Oroszországban játszó magyar légióssal. Gaál Miki például akkor volt sérült, amikor a Perm jött Tomszkba, én pedig akkor, amikor mi utaztunk hozzájuk…
Nagyon várom már a szombatot, úgy érzem, jó kis meccs lesz a Zenit ellen. Legalább egy pontra számítok, de szükség lenne a már említett bravúrgyőzelemre, ha oda akarunk érni a célnak kitűzött hatodik helyre.
Végezetül őszinte részvétemet szeretném kifejezni Varga Zoltán családjának. Nagyon megrendített a korábbi klasszis labdarúgó halála, aki nyolc hónapig az edzőm volt Győrben. Bár nem volt szoros a kapcsolatunk, rendkívül tiszteltem őt. Mindig bemutatta a gyakorlatokat, pedig közel járt a hatvanhoz… Beadásainál, lövéseinél csak néztünk, elképesztő technikai tudása volt, mindannyian megemeltük a kalapunkat előtte.
Furcsán hangzik, de várható volt, hogy a pályán fog meghalni, ugyanis mindig szívvel-lélekkel küzdött, hihetetlenül lelkes volt. Isten nyugosztalja!